Szabad Sólyom Nemzeti Blog

A magyarság megmaradására, a nemzeti öntudat felébresztésére irányuló gondolatok.

A kép forrása

A "Kettős kereszt" c. vers megtekinthető

ITT!

Nagy méret

Nem, nem, soha! – hogy elröppent a jajszó!
Gyermekszív gondja könnyen ellebeg…
Ó, merre vagytok, mormolón viharzó,
Villámot rejtő bosszús fellegek?
A fázó lélek rongyba van kötözve,
Egymásba ködlik zord föld, szürke ég –
Süvöltő szélben sírva verik össze
Csontágukat a száraz jegenyék.

Bolyongunk fázva télben, sivatagban,
Magunk se tudjuk, meddig, mért, hova;
A nemlét útját járva öntudatlan,
Az ajkunk kék már, lábunk tétova;
Nem, nem, soha! – de jaj, meg kell pihenni,
Fáradt a test, s már minden csontja fáj –
Hahó, gonosz rém, nem fogsz leteperni!…
Nagy lagzi lesz itt nemsokára – várj!

Megáll a vándor – csak egy röpke percre…
Pihenni jó… hisz mindjárt megy tovább…
Jó így – s a lélek halkan dermedezve,
Álmodva leng már messze tájon át;
Már réteken jár, bokrétát kötözve…
Már dalt hall: mintha égből zengenék…
Süvöltő szélben sírva verik össze
Csontágukat a száraz jegenyék…

(1930)

Nagy méret

Nagy méret / A kép forrása

Hajnalodik, közeleg a reggel,
Indul Horthy a magyar sereggel.
A zászlója piros-fehér-zöld,
A hazája drága magyar föld.
Ezt védi a Horthy katonája.

Ha felmegyek a Solymosi hegyre,
Onnan nézek a magyar seregre.
Onnan nézek régi hazámba,
Kiáltom, hogy minden hiába,
Hogyha jön a Horthy katonája.

A határtól nem messze van Brassó.
Szaladj ellen, ha élted nem olcsó!
Nem kell néki szurony se golyó,
Elég lesz a magyar lobogó,
Hogyha jön a Horthy katonája.

 

Kék ormok itt már fennsíkká simulnak,
A sík párkánya az Ipolyra lejt;
A párkány szélén, képe messzi múltnak,
Kéttornyú templom, patinásra vert;
Drégely felől a hajnal símogatja,
Két méla tornya nyugvó napba néz,
Tövén kis város kedves arculatja:
Kőhíd alatt az Ipoly vize ballag,
A kőhidon túl ligetes hegyaljak –
S a tájék rajza – kész.

Ráringatom most lelkemet a tájra,
Mint hold a fényét, felhőfátylon át;
Erdőn és utcán bolygok, mint az árva,
S jaj! nem lelem már tűnt lábak nyomát.
Egy kicsi ház még dalt zendít szivembe,
De azt is mintha sírból zengené,
S hangjában mintha másvilág izenne –
Ráringatom még lelkemet a tájra,
S vén bánatommal megyek, mint az árva,
A temető felé…

(1930)

Nagy méret

 

Nagy méret / alternatív kép

Már útra kelhetsz, fecske, gólya,
A nap már fáradt, itt az ősz;
Ne kérdezd, lesz-e itt tavasz még,
Ha majd tavaszra visszajősz;
Itt most már ősz van, magyar ősz.

Búcsúzom én is nemsokára,
Megyek nagy útra, messzire;
Be jó lesz nem remélni semmit
S nem emlékezni semmire…
A holtnak nem fáj a szive.

Már útra kelhetsz, fecske, gólya,
A nap már fáradt, itt az ősz;
Köszöntsd helyettem ezt a földet,
Ha majd tavaszra visszajősz –
Itt ősz lesz akkor is, csak ősz.

Itt elhervadt már minden élet
S tán ki se nyílik már soha;
Már nap se süt a magyar égen,
Itt lenni sincsen már hova –
Jaj, ver bennünket Jehova…

(1920)

Nagy méret

Nagy méret

A jelvény fogadása:

• 2012. május 19. szombat, 18:45 órakor, a Bazilikával szemben lévő Boldogasszony kőnél.
• A jelvényt a téti r.k. egyházközség zarándokai hozzák Győrbe.
• A fogadáskor Dr. Szabó János tárogatón hazafias dalokat játszik.
• 19 órakor a jelvénnyel közös bevonulás a szent misére.

A győri program szervezői hagyományosan:

a belvárosi r.k. Egyházközség és a Történelmi Vitézi Rend területi székkapitánysága. A szervezést segíti a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület.

A Nemzeti Feltámadási Menet központi és helyi szervezői egyetértettek abban, hogy a 2005-ben indított eseményt, amely akkor a 2004. decemberi gyalázatos népszavazás, a lelki Trianon okán indítatott, - kissé megújult formában - de folytatni kell. (erről később)
Ugyanakkor abban is egyetértés volt, hogy az eszmei alapvetés állandó, melyet az együvé tartozás és a krisztusi jövőbe vetett hit eszméje fémjelez. Ez annál is inkább fontos, mert mára nyilvánvalóvá vált, hogy olyan időket élünk, amikor a keresztény erkölcsi alapértékek állami és társadalmi elfogadása és főként követése Európában kétséges. A hazánkat érő folyamatos táma- dások erre rávilágítanak.
A Feltámadási Menet ezen túl határozott kiállásával kifejezhetné az itt élőknek és Európának, hogy mi résztvevők valljuk és vállaljuk a keresztény erkölcsi értékrendet.

A lebonyolítás új formája:

A négy ág kb. 3000 km-es Nemzeti zarándoklat, - másképpen kifejezve a keresztény magyar összefogás - Húsvéttól most már Krisztus Király napjáig (adventig) tart, és ugyanúgy, mint eddig, áthalad a kárpát medencei utódállamokon, a történelmi Magyarországon. Újdonság az is, hogy csak szombaton és vasárnap halad a menet, és ily módon a pünkösd előtti vasárnapig jut el azon településekre, (Győr / Ménfőcsanak, Pécs, Budapest / Százhalombatta, Sárszentmiklós) ahonnét egy közösség viszi Csíksomlyóra, a főbúcsú helyszínére. Az ünnepi misét követően találkoznak a fenti madonna szobornál, (Babba Mária) ahol a jelvényeket szimbolikusan összeillesztik. Ezután átadják a székely közösségek képviselőinek, akik által a Feltámadási menet 4 ága visszafordul napnyugat felé, - Csíksomlyó kegyelmével, üzenetével - egyre-egyre halad tovább a Kárpát hazában mind több települést bekapcsolva, mígnem Krisztus Király ünnepén a 4 ág újra összeér a Kárpát medence napnyugati pontján, Sopronban.

A Feltámadási Menet győri programja:

A Feltámadási jelvényt idén a téti r.k. egyházközség zarándok csoportja hozza Győrbe. A jelvény ünnepélyes fogadása 2012. május 19. szombat 18:45 órakor lesz a Bazilikával szemben lévő Boldogasszony kőnél. A jelvényt a győri belvárosi r.k. Egyházközség képviselői veszik át. A 19 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében, melyet Dr. Galavits József kanonok, város-plébános celebrál, lehetőség nyílik a város és megye vezetőinek,valamint a civil szervezeteknek a Feltámadási jelvényre szalagot kötni. A Feltámadási jelvényt a győriek, a ménfőcsanaki Szent Kereszt egyházközség képviselőinek adják át. Bartók Ferenc OSB plébános úr által vezetett zarándok csoport viszi a jelvényt Csík- somlyóra.

Kérjük, hogy akik szervezetük nevében szalagot kíván- nak kötni a Feltámadási jelvényre, szíveskedjenek 2012. május 18-ig az emka@mail.kabelnet.hu e-mail címen vagy a +36 30 664 1989-es mobilon visszajelezni.

A szalagok kiválasztásánál célszerű a szervezetre jellemző színt választani. Felhívjuk figyelmüket, hogy a szalagok 2-3 cm-nél ne legyenek szélesebbek, mert idén a korábbiakhoz képest sokkal több település vesz részt, és el kell, hogy férjenek a jelvényen a szalagok.

Győr, 2012. május 10.

Dr. Galavits József kanonok
Fehérné Markó Kamilla vitézi hadnagy
Fehér Imre székkapitány

Nagy méret

Amelyből ő lett: egykoron Mohácsnál
Vérpárás hantból sarjadzott a mag;
Igazság volt, kit megtiport a császár,
S lett elszántsággá tornyosult harag.

Új hittel hívta Rákóczi sorsát,
S lett, mélybe bukván, legdicsőbb nagyunk:
E nagyvilágon, kicsiny árva ország,
Az ő nevével lettünk és vagyunk.

Lángzó szavával, mikor azt üzente,
Ezer év lelkét sugarazta ránk;
Szabadságunknak nemcsak hőse, szentje –
Gyermekszívünknek több volt ő: apánk.

Bús száműzött: egy nemzet hű szivében
Imában, dalban felmagasztosult –
Üzenetküldő biztatás az éjben,
Egy lázító és zengő szó: Kossuth…

(1930)

 

Ha társtalanul bolygod a világot,
Lehetsz, kedvedre, büszke vagy szerény;
Nagyhangon nem kell piacra kiállnod,
Sem marakodnod harcok fövenyén.
Virágot szedve, álmot szövögetve
Jársz gyepes úton, lombos fák alatt:
Tied a magány tündérszép szigetje,
Ahol minden hang - szívedből fakad.
Irtózva szennytől, kitérhetsz előle
Kényesen s tisztán mint a hermelin,
S a jobb érzések híveül szegődve
Csügghetsz tenlelked szent eszményein...

Ha fészket raktál, harcra hív a gondja:
Hajrá ökölre: koncot, pénzt, babért! -
Száz küzdő érdek vásárján tolongva
Lelkeddel fizetsz minden falatért.
Dölyfös tömegben sorsod: bús alázat,
Jársz aljasok közt: meghódolsz nekik;
Megfáradt lelked immár föl se lázad,
Ha porban, sárban meghengergetik.
Arcodba csapnak: mosolyogva tűröd,
Mert bús szegénység rabszolgája vagy;
Fészkedre gondolsz: erény lesz a bűnöd
S ha pénzt csörgetnek - eladod magad...

Vagy úgy téssz, mint én: zordon büszkeséggel
Megőrzöd embervoltod hímporát,
S bár lelked tüze meg nem értve ég el,
Mégy panasz nélkül, útadon tovább.
De légy erős, hogy elviseld a bút is.
Mely szíved mélyén vádlón fölsajog:
Hogy légy bár fényben mint a csillag, oly dús,
Úgy halsz meg, mint a legutolsó koldús,
Ki gyermekeire semmit sem hagyott.

 

Nagy méret

Párjavesztett gilicének szíve fáj,
Fülemile panaszától zeng a táj;
Ne szomorkodj fülemile, gerlice:
A te bajod az enyémhez semmise.

Égi madár hegyen-völgyön megszállhat,
Társa helyen társra megint találhat:
Jaj, de nekem nincs se hazám, se párom,
A világot egyes-egyedül járom.

Messzi honom tája körül jaj be kék...
Azt se tudom, hegy-e az ott vagy az ég;
Azt se tudom, eljutok-é oda még:
Vagy sose lesz egyéb hazám, mint az ég!

(1857)

 

 

A huszadik század háborúit a diktátumok, a "béke- konferenciák", a paktumok, a sajtcédulákra felkaristolt területrablások szegélyezték, melyet a kiszolgáltatottak gyötrelme, generációk megnyomorítása követett.

Kinek, kiknek használt mindaz, ami az elmúlt bő száz évet végigkísérte?

Kik és miért találták ki a tömeggyilkosságok legrafináltabb módozatait? Kik hozták létre az első koncentrációs táborokat? Kinek fordult meg a fejében a nukleáris fegyverkezés?

A politikai tömeggyilosságok evolúciójának fejlődése töretlen. Miközben a legegyszerűbb módszerek keve- rednek a legszürreálisabb aberrációkkal, rájöhetnénk az igazi lényegre, mert ebben a pokoli történetben válaszok a miértek.

Miért is végezték ki koncentrációs táborokban a németalföldi gyökerű búrok asszonyait és gyermekeit az angolok? Miért is tereltek a törökök 1915-ben 1.600.000 örményt a szír sivatagba étlen  szomjan kínhalálra ítélve? Miért öltött mindez ipari méreteket a harmincas évek közepétől? Az aranyért, a természeti kincsekért, orszá- gokért, nemzeti-faji homogenitás, politikai homogenitás megteremtése miatt, vagy akár gazdasági fenyegetésként.

Angolok, bolsevikok amerikaiak, törökök, nácik. Mesterek és tanítványok.

Május 9-én azok ünneplik magukat győztesként, akik a legmagasabb szintjére kerültek a modern barbariz- musnak. Azok ünnepelnek vörös lobogók alatt, akik halálra éheztettek sokmillió ukránt, miután még a vetőmagot is elrabolták tőlük. Ugyanők gépfegyverrel űzték gépfegyvertűzbe honfitársainkat, Azok ünnepelnek andráskeresztes brit lobogó alatt, akiknek dicsőség Drezda, Nürnberg, Köln, Berlin, Budapest romba döntése. Azok ünnepelnek a csillagsávok alatt, akik semmibe veszik Hirosímát és Nagaszakit, akinek hadi siker Tokió lerombolása, és azok ünnepelnek leghangosabban, akik mindebből – anyagi és erkölcsi – hasznot húztak. Dicsőséget, pénzt, hatalmat, ártatlanok pusztulásából.

És kik a legaljasabb csirkefogók? Azok a vazallusok és helytartók, akik ennek tudatában megünneplik és megünnepeltetik saját népük kálváriáját. Az a sakál, amely az odavetett koncért együtt üvölt a farkasokkal, akkor is sakál marad, ha farkasnak képzeli magát.

Olyan ember, olyan politikus, amelyet saját népe pusztulását együtt ünnepli leigázóval, Vagy őrült, vagy hazaáruló.

1945. május 9. - Magyarország gyarmati státuszának kezdete.
Magyarnak ekkor nincs mit ünnepelnie.

Tatár József

 

Fontos! A tiltakozó menethez legelőször 15:00 órakor lehet csatlakozni a Mészáros Lőrinc úti vásártéren.
Indulás kb. negyed órán belül.

További csatlakozási lehetőségek:

• Országzászló, Bisinger sétány
  
• Baross Gábor sétáló utca
  
• Bécsikapu tér
  
• Káptalan domb
  
• Dunakapu tér

 

Felnézek, s látom,
a tengernek habjait.
Érzem hogy mardossa
Szívemnek vágyait.

Mint ezer éves szikla,
Állom az ostromot,
Megkaptam mindent,
Mit egy kő kaphatott.

Elfáradtam. Nem mint régen,
Már okát sem látom,
Hogy miért kéne tovább,
Az ostromot állnom.

Felnézek, s látom,
a tengernek habjait.
Már nem is fáj, hallom,
Szívemnek átkait.

Hulljon a szikla, hasadva,
Zuhanjon mélyre, a porba!
Kérgesedjen a szívem,
Hasadjon meg, hasadjon újra!

Érezze a világ is
Mily keserű a sorsom,
S lássák hát, midőn
Én is, a földre hullom.

Felnézek, s látom,
a tengernek habjait
Újra és újra marja,
Szívemnek hamvait.

Nagy méret

Magyarország rögös földjén
Senyvedez a jog, a törvény,
Szomjazik a napsugárra,
S csupa felhő borong rája.

Szeretjük mi szent hazánkat:
Tátogatjuk hősi szánkat,
Suttogunk vagy kiabálunk,
Egyebet hisz' mit csináljunk?

Van nagy pipánk – de jó lenne,
Ha dohány is volna benne!
Kérünk egy pipára valót,
S jó, ha kapunk egy kis bagót.

A mi sorsunk pisla mécses,
Se nem tiszta, se nem fényes;
Olajért, a hitvány mécsbe,
Kunyorálni járunk Bécsbe.

Kárpátoktul Adriáig
Bölcsek vagyunk mindhalálig;
Bölcsen tűrünk, tűrve várunk:
Bajt valahogy ne csináljunk.

Bajt valahogy ne csináljunk:
Halkan lépjünk, loppal járjunk,
Magyar földön, síkon, völgyön
Még a fű is félve nőjön…

Haragszik az osztrák császár:
Zúg a szélvész, ing a nádszál;
Hej, sok minden másképp volna,
Ha a nádszál – nem hajlongna…

(1910)

Nagy méret

Ti csörgősapkás hörcsögök,
Ti színes játékhólyagok,
Elpestisedett nyavalyások
És talmi magyarok:
Ti mind, akikhez nincs közöm,
Köszönöm nektek, köszönöm,
Hogy nem a tietek vagyok.

Az én dalomban
A tieteknél szentebb fájdalom van,
S ez magyar szívből bokrozik,
Mint új hajtás a régi törzsön,
És új gyász, új hang, új erő
Az új fogású régi húrokon –
És én vagyok, és nem ti vagytok
Keservben Adyval rokon.

Mert végzet sír az én dalomban,
Pattogva ég a magyar erdő,
És véres csonkok jajgadoznak,
És bukdácsol a vakremény;
Az én dalomra – ó, tudván tudom –
Zokogva sírnak, lelkesülnek,
Akik még el nem férgesültek,
Ínségbe láncolt magyarok;
Bennem magyar sors átkosult,
És ős rögök fájdalma fáj –
Azért, azért is:
Ha lesz még egyszer Magyarország,
Leszek még én is.

.............................Ámen. Ámen.
(1930)

Nagy méret

Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó-
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.

 

A Dalriada egy különleges zenekar. - Zenéjüket népi elemekkel dúsítják, dalszövegeiket magyar irodalommal fűszerezik, igaz történelmi leckéket adnak. Ezen felül pedig hírét viszik halhatatlan kultúránknak, messzi földekre. A Dalriadanak minden tisztelet kijár!

Az alábbiakban egy zenekari interjút olvashattok.
A kérdezők: Udvardy Zsolt (Udy) és Rizsányi Attila.

Január idusán került megrendezésre a legnagyobb rock-metal fesztivál, a Folk-Rock Maraton. A főszervező, házigazda a Dalriada volt. Hatalmas sikerrel zárult az est. A stílus rajongói bízhatnak a folytatásban, jövőre? Hogyan éltétek meg ezt a különleges zenei eseményt? Összegeznétek az élményeket? (Attila)

Rengeteg ismerős arccal, régi kedves barátunkkal találkoztunk, akik mind megtiszteltek minket azzal, hogy eljöttek erre a különleges rendezvényre, és hát a fellépő zenekarok száma, névsora is impozáns volt, ha megnézed a listát. Mi a magunk részéről igyekszünk építgetni, fejleszteni, segíteni a színteret, nagyobb rendezvényeken lehetőséget adni az egyelőre még kevéssé ismert, de irgalmatlan tehetséges folk metal csapatoknak is. A sikeres, ismert zenekarokkal, mint pl. a Moon and the Nightspirit, pedig megtiszteltetés volt egy színpadon játszani. Azt hiszem, nálunk itthon még nem volt ilyen méretű, fesztiváljellegű rendezvény, ahol kimondottan a folkos elemekkel dolgozó csapatok közül lehetett megnézni, meghallgatni a többséget. Jó volt látni azt is, hogy mennyi nagyon jó csapat bukkant fel az elmúlt években nálunk is.

A Folk-Rock Maratonon a közönség már hallhatta a legújabb, "Hírhozó" című szerzeményeteket. Megkérté- tek a nézőket a koncerten, hogy az erről a dalról rögzített felvételeket egyelőre ne töltsék fel videómegosztókra. Elsőként egy új klippel szeretnétek előrukkolni? Gondolom az sem szerencsés, ha a nagyvilág elé torz, kásás hangzásban kerülne az új dal. Mennyire hasznos, és ártalmas a zenekarnak egy videómegosztás? (Attila)

Igen, azt tervezzük, hogy először egy klipet készítünk az új lemezhez kapcsolódóan, aminek a hangi anyagát természetesen egy profi stúdiófelvétel adja majd. A videómegosztással kapcsolatosan vegyes a véleményem, kétségtelenül sokat tud használni promóció, miegyéb szempontjából a zenekarnak egy jól sikerült koncert- felvétel. Azonban a hangfaltól 3 cm-re, telefonon felvett sistergős, torz retteneteket nagyon nem szeretjük, ha feltöltenek a netre, - ezzel amúgy közvetlenül is rengeteg kárt okozva a csapatnak. Mert hiszen, ha valaki éppen ebbe a videóba fut bele a zenekar kapcsán, lehet, hogy soha többet nem néz utána a dolgainknak. :) Amúgy sem tartom szerencsésnek ezt a koncerten rögzítgetős  divat- hullámot, ami pár éve megfigyelhető - a gyerekek a bulin nem azzal foglalkoznak, hogy jól érezzék magukat adott esetben a kedvenc daluk élő előadása közben, hanem hogy felvegyék telefonra. Minek, könyörgöm? Egy élő előadás a zenekar jobb, vagy rosszabb pillanatnyi formájával együtt is minden este más és más egy picit, és mint ilyen, megismételhetetlen. A csak arra a koncertre jellemző speciális hangulat úgysem adható vissza még megközelítőleg sem egy sistergő, torz, homályos tele- fonos videóval. Ezzel együtt viszont hadd szögezzem le, nehogy félreérthető legyek, hogy azzal, hogy ha valaki emlékként, saját használatra felvesz néhány részletet, vagy egy-két dalt, az égvilágon semmi bajunk sincs.

Számomra kedvenc albumotok az Arany album. Nagyon egységes, tökéletes lemez lett, nálam elnyerte az év albuma címet. Terveztek hasonló koncepciójú lemezt kiadni, ill. van még Aranyon kívül olyan költő, akinek verseit feldolgoznátok a jövőben? (Attila)

A dicséretet köszönjük szépen! Az még a jövő zenéje, hogy lesz-e Arany-Album második rész. Vers, ballada van bőven "parlagon", tehát lenne miből dolgozni. Egy Arany verseket tartalmazó album megírása, hangszerelése egy nagyon összetett, sokrétű feladat, amire komolyan rá kell készülni, és ez rengeteg energiát emészt fel. Jelenleg biztosan nem tervezünk belátható időn belül csak Arany versfeldolgozásokat tartalmazó lemezt kiadni. A más költőkkel kapcsolatos kérdésre a válaszom pedig egy határozott nem tudom. :) Ha látok valamit, ami tetszik, és beindítja a fantáziámat, akkor miért ne? Ez sincs tervben egyébként, de sohase mondd, hogy soha!

A megújult honlapotokon azt írtátok, hogy az akusztikus formációval is fellépéseket terveztek. Biztosan sokan örülnének, ha lemezre is kerülnének az áthangszerelt dalok... (Attila)

Ez az akusztikus csapat folyamatosan napirenden van, és a dolgok jelenlegi állása szerint egy kicsit különbözni fog a Dalriadától, tagság, és irányvonal szempontjából is. Pillanatnyilag úgy képzeljük el a dolgot, hogy csak akusztikus hangszerekkel játszunk el vegyesen Dalriada dalokat, saját szerzeményeket, és históriás, régizenés dolgokat is. Viszont tempós, táncolható, énekelhető formában megszólaltatva. Ennek a csapatnak a színpadra állításán jelenleg is dolgozunk, igaz, csak takarékon, mert most az új Dalriada lemez dalainak befejezése az elsődleges.

Szerintem a best of és a koncert CD-k ideje lejárt. Viszont egy koncert DVD, 5.1-es hangzással szerintem, visszaadná a Dalriada koncertek varázsát... (Attila)

Régóta adósok vagyunk már egy normális, profi DVD anyaggal, előbb-utóbb erre is sort kerítünk majd.

A zenétek kiemelkedik a magyar mezőnyből, egyér- telműen a világ élvonalában vagytok. Nem csoda, hogy az AFM Kiadó leszerződtetett Benneteket. Elégedettek vagytok velük? Mivel tudják ők segíteni a zenekar munkáját, növelni a népszerűségét? (Attila)

Nem vagyok biztos benne, hogy szerencsés kijelenteni azt, hogy mi kiemelkednénk innen, vagy onnan. A mi munkamódszerünk a következő: dolgozni, keményen, a saját dolgunkkal törődni, és megpróbálni mindig jobbat, többet nyújtani. Hiszünk abban, hogy a kitartó, és hittel, lelkesedéssel végzett munkának előbb-utóbb meglesz az eredménye. A céljaink felé vezető út egy nagyon fontos állomása az Általad említett szerződés is. A kiadó által végzett elképesztő promóciós, és terjesztési munka segítségével Izlandtól Japánig az egész világon az összes nagyobb lemezboltban megvásárolható az Ígéret című albumunk. Ennyit már sikerült elérnünk, és ez sokkal több, mint amennyit reméltünk a csapat indulásakor.

Döbbenetes energia árad a muzsikátokból. - Valahonnan táplálni kell ezt. Honnan, miből tudja meríteni az erőt a zenekar? (Udy)

Ezt igazából a zenekritikusoknak, illetve a hallgatóságnak kell megállapítani, eldönteni. Azt hiszem, hogy az általunk feldolgozott szövegi, és zenei témák kohéziója, egységessége tud egész jól működni. De még egyszer mondom - ennek eldöntését inkább a hallgatóságra bíznám. :)

Az előbb említett energia - akár gyakorlati, akár szellemi - nem fog átjönni, ha nem szól jól, ha a hallgatóság elfordul tőle. A Dalriada zenéjét nem kell kétszer meghallgatni, nem kell elemezgetni, elsőre érti az emberfia. Hogyan alakult ki az a hangzásvilág, amely nélkül a zenekar nem tudja a gondolatatit közvetíteni, átvinni? (Udy)

Nézd, a hetedik (!!!) lemezünk jelenik meg ebben az évben, 2003 óta gyakorlatilag folyamatosan lemezeket írunk, és koncertezünk. Ennyi év alatt pedig már csak megtanultuk, mi az, ami jól áll nekünk, mit tudunk őszintén, és hitelesen képviselni. A művi, csinált, szélkakasként a trendekre forgó hozzáállást mindig is nagyon messziről kerültük. Mindig is azt mondtuk: lehet, hogy nem a világ legújítóbb, meg progresszívebb, meg legilyenebb, vagy olyanabb stb. zenéje a miénk. De mi szeretjük, büszkék vagyunk rá, és mi ezt csináljuk. A miénk.

Ami egyből megfogott, megragadott: az egyensúly. A zene, a szöveg egyensúlya. Senki sem tolakodik, senki sem kára a zenekarnak. Beszéljünk erről! (Udy)

A csapaton belül a dalokat tekintve elég erős kontroll működik. Mindenkinek megvan a saját véleménye, és nem félünk egymás arcába mondani, ha valami nem tetszik egy adott résszel kapcsolatos hangszeres, vagy énekes megfejtéssel kapcsolatban. Ilyen értelemben mind a hatunk a saját zenekarának legnagyobb kritikusa is egyben. Csak olyan dal, téma, riff, ötlet megy át a közös zenekari szűrőn, amivel mindenki tud azonosulni. Az így kialakult végeredmény pedig már mentes a vadhaj- tásoktól, átgondolt, és nagy odafigyeléssel felépítgetett kompozíció lesz. - Ez a munkamódszerünk. Stúdióba is úgy megyünk, hogy másodpercre pontosan mindenki tudja: hova, mit, és hogyan fog játszani, énekelni. Sőt, a lemez hangzásával, az egyes hangszerek arányával kapcsolatban is nagyon pontos elképzeléseink vannak.

Amilyen kőkemény, olyan természetes. Amilyen természetes, olyan szép. Amilyen szép, olyan csodá- latosan énekel. Tudom, hogy ez egy zenekari interjú, de engedjétek meg, hogy most Binder Laurához forduljak. Beszélhetnénk arról a pályáról, ami a Dalriadáig vezetett? (Udy)

Pici gyermekként az édesapám által hallgatott magyar, és külföldi rock előadók hatására kezdett kialakulni a zenei világom, ilyeneken nőttem fel, mint a Deep Purple, Black Sabbath, Hobo, Beatrice, István a Király, stb. Később aztán magam kezdtem felfedezni magamnak a kedvenceimet, de mindig is rock/metal vonalon mozogtam. Az éneklés pedig természetesen jött, mert az általános első osztályától kezdve zenei tagozatra jártam. Kórusban, énekkarban énekeltem, és hangszeren is tanultam ezeken kívül. A Dalriada legelső nyilvános demójától kezdve a csapat tagja vagyok. (2001 óta) Szeretem a zenét, a zenekart, akik egyben a barátaim is, és büszke vagyok arra, amit elértünk, véghezvittünk a csapattal.

A képek forrása

Ükös ükünk, ősök őse,
ázsiai puszták hőse,
vágyat nevelt csodavadra,
szarvast űzött napnyugatra.

Űztön űzte kis sereggel,
éjten éjjel, reges reggel,
át az éren, át az áron,
fegyveres népű határon.

Csodaállat, csak elillant,
lombokon át, ha megcsillant.
Csak a nyomát hagyta minden
füves földön, fájó szívben.

Az az előd nem volt boldog.
Nem boldogok az utódok.
Az ős haza odaveszett,
de a vágy nem emlékezet.

Hejh magyarok, hajh szegények,
hova űzni azt a gímet?
Aki hajtja, belepusztul
asszonyostul, csapatostul.

Az is, aki látta, végre,
hagyja immár békességbe.
Tisza mellett, Duna mellett,
az a szarvas itt legelget.

Ázsiai nehéz szaga
ázott pusztán füstöl tova
s aranyszőre, mikor illan,
gyári füstön általcsillan.

Kortyolgat az ég tavából,
villó aggancsa világol -
ága-boga tükörképe
csillagvilág mindensége.

 

Koldus kuporog a sarkon,
Haldoklik a porban. -
S ti mind fagylaltra vártok,
Hosszú, tömött sorban...

Ázsiai sátor mélyén,
Ázsiai éjek éjén,
Hulló csillag fénye mellett
Álmodott Don vize mellett.

Szépanyánk volt, sorsok anyja,
Álmodott föl-fölriadva,
Megborzongott babonázva,
Ázsiai éjszakába.

Szíve táján a jövendő,
Lelke mélyén ősi erdő,
Napnyugatra terjedendő,
Melynek méhe sohse meddő.

Álmodott és látta kéjjel,
Ágyékából messze, széjjel
Hódító folyam dagadva
Mint rohan borús Nyugatra.

Népek útján büszke haddal
Söpri gátját diadallal,
És föléje vén turulnak
Védő szárnyai borulnak.

És az álom egyre mélyebb,
Mélyebb, szörnyebb és sötétebb,
Ősi folyam vérrel árad
S égig nyúlnak szolgagátak!

Álom, álom, terhes álom,
Messze ázsiai tájon,
Mikor érsz már boldog véget
Anyaálma Emesének?