« Döglött állattal pózolnak   Petőfi Sándor: A Magyarok Istene »

Requiem 1848-2010

2010. szept. 1. 2010. szept. 1. 17:36, Sólyom, még nincsenek kommentek

Magyar zászló - 1848-as szabadságharc
Peregnek a képek, 162 év elteltével…
Neked mégis menned kell, s hontalanul bujdosnál el?!
Mert bár megsárgult a fénykép s kifakult az írás,
Nem veszett el hit, remény, s a tudás utáni vágy.

Múltba vágyódsz, mert a jövőbe nem látsz,
Kétségek közt a bitófára vársz…
Ékes példa erre Atyáink múltja!
Mégsem tudsz tanulságot levonni ˝róla˝.

Saját kárán tanul az ember…
De csukott szemmel senki sem menetel.
Nyisd ki hát a szemed, ébredj végre fel!
Lásd meg már a káoszt, mely sötéten lep el!

Hisz nem maradt már bennük, egy csepp tisztesség sem!
Őseink földjén, az álmaikat hazug módon tépték el!
Saját álmodból késő ébredni már,
Hatalmas tömeg vett körül, mégis egyedül maradtál!

Most a szív, melyért epedtek,
Utoljára véletek dobban meg.
Kihagyni látszik, egyedül ver,
S a sokasággal szemben, végleg elmenetel.

Utolsó útjára én nem kísérem.
Sírjánál egy csepp könnyet sem ejtek.

Szívem, testem, s lelkem, őseimnek szánom!
Tiszta könnyeim magyar földemnek ajánlom!
S ha éltető nedű lehetne, több ezerrel egyetembe,
Talán a hamuból új virág is teremne!

Egyedül vagyunk? Egyedül maradtunk?
Rég volt idők, hol erősek voltunk?
Legyőzhetetlenek s egyetlenek,
Hol ezernyi szív egyként dobbant meg?

Kérlek ébredj! Vedd észre!
Hogy a hamu közt, új virág nőne !

Szűz Máriás zászló 1848-ból

kattints a képre!

 

 

 


Címkék

1848 2010 , Ébred , hit , magyar , remény , requiem

Még nincsenek kommentek. ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.