Szabad Sólyom Nemzeti Blog

A magyarság megmaradására, a nemzeti öntudat felébresztésére irányuló gondolatok.

Hungarica dalok bejegyzései

Nagy méret

A Hungarica február 20-án tette közzé honlapján, hogy Sziva Balázs helyett a továbbiakban Fábián Zoltán (a Székely vér frontembere) lesz a zenekar énekese.

A váratlan bejelentés ellenére valahogy tudat alatt már számítottam erre a lépésre. Nem feltétlenül az állás- halmozásra gondolok - bár egy dudás három csárdában, valóban kissé nehézkesen tud egyszerre zenélni... :)

Az első lemezt jellemző zúzdák világa már a múlté.
A képlet ugyan maradt a régi, de a zene az évek során egyre színesebbé vált. A szerkezet maradt acélos, az összhatás mégis befogadhatóbb lett.

Úgy érzem, hogy Balázs (az élő legenda!) hangja ezt a stílust, irányt, amely felé a zenekar folyamatosan halad, már nem tudja teljes mértékben kiegészíteni, díszíteni. Egyre több akusztikus és népzenei betét, egyre több balladisztikus hangvétel dúsítja a mai Hungarica zenéjét. Sorra érettebb dalok köszönnek vissza a lemezről, s ez így is van jól. Ennek a zenének, és a zenekarnak ugyanis küldetése van: minél több magyar emberhez el kell jutnia. Azért, hogy visszaadjon hitet, reményt, önbecsülést, elveszettnek látszó jövőt.

Az alábbi hangfelvétel alapján kijelenthetem, hogy Fábián Zoli személyében a megfelelő ember került a Hungarica élére. Hangja egyedi és karakteres: ha kell lágy és érzelmes, s ha kell kíméletlenül szaggat. Egyszerre érződik benne dicső múltunk büszkesége és félezer év fájdalma.

Ő lesz az, akivel a zenekar gátakat szakítva, határokat átlépve újabb, jóval magasabb szintekre jut majd el.
Adja Isten, hogy így legyen!

/Rizsányi Attila/

 

 

Hazám, a nagyvilág
Te vagy nekem
Érted ég szívemben,
Rég a honszerelem

Sebzetten, szétszabdalva,
Bár ne látnálak soha
De hiszem, hogy felragyog még,
A magyarok csillaga

A most, a jelenidő,
Hideg ködökbe hull
Új hajnal jön, új kezdet,
S minden seb egyszer begyógyul

A szó igazgyöngy,
S fények temploma a lélek
Köszönöm Istenem,
Hogy nem idegen földön élek

Nagy méret



"...Faltól falig a nyomornegyedben
Se pénz se munka már
Halálra ítélt hazánk földjén
Mindenki csodára vár..."

 

 

Ébredj fel végre népem
Sorsunk ne legyen pusztulás
Ez a mi Hazánk helyünkre
Nem léphet soha más

Ránk zúdult a világ mocska
Nincs más szó csak jaj
Közeleg a hajnal
A tisztító vihar

Ébredj végre Nemzet
Találd meg önmagad
Szent László keresztje
Mutatja utadat

A csillagösvényen már
szólnak a  harci dobok
Szent László mögé az összes
hősünk egyként felsorakozott

Ha a Nemzet egyként lép az útra
A célhoz együtt menetel
Az Úr Isten a menyből
Reánk mosolyogva figyel

 

 

"...emlékezz, lobogjon a láng 
érjen az égig a fénye 
kérjen tőlünk bocsánatot 
a magyar Golgotán végre 
térdre borulva Amerika 
szórjon fejére hamut Európa 
Árpád népe szentet és vértanút 
adott a világnak eleget már 
cserébe valami jár..."

 

November 1-én jelenik meg a zenekar új kislemeze, melyen hallható lesz a "Nemzeti dal" koncert verziója, hatalmas torkok (Varga Miklós, Kalapács József) vendégszereplésével! Ezt mindenkinek hallania kell!

 

Ezt a verset 1996-ban írta Domokos Endre János. Azóta eltelt 14 év, pártok felemelkedtek és tele tömött széffel el is tűntek a süllyesztőben... Egyedül mi, a nép várjuk azóta is a csodát. Sokan már nem is remélnek... A költő EGY EMBERért fohászkodik a Magyarok Istenéhez, aki önzetlenül szolgálja nemzetét. A vers után érdemes megnézni a Hungarica koncert klipet - a téma azonos, a dal címe: IGAZI HŐS!

/Nagy méret/

A gonosz tombol s ünnepel,
A nép nyomorba süllyed el,
Elvész, mi tiszta volt és jó,
A szenny lett a mértékadó.

Lassan elfogy a nemzetünk,
Hazánkban bujdosók leszünk,
Nő az idegen hatalma,
Rúg, ahol tud, a magyarba.

Undorral nézem a pártokat,
S hallom, mit összehordanak,
Bármelyik is lesz kormányom,
Egyik sem segít az országom.

Új kormány, újabb gyötrelem,
Nincs boldogság, csak félelem,
A népet jól átejtették,
Mit ígértek elfelejtették.

Egy embert küldj, kérünk Tégedet,
Ki önzetlen szolgálja néped,
Küldd el őt, magyarok Istene,
Áldjuk Szent Neved!

A gonosz tombol s ünnepel,
Nagy ember kell, hogy űzze el,
Kell egy új honfoglaló
S a romlás megállítható.

Hazánk ő szerzi majd vissza,
Ha lelke nemes, szíve tiszta,
Szavára mozdul a nép:
S áldás fakad, ahová lép.

Nem kíméli majd önmagát,
Védi a magyar igazát,
Cselekszik is, nem csak beszél,
Népéért küzd ameddig él.

Ő nem lehet önző, se pártos,
Hisz nemzeti összefogást hoz,
Válóra váltja az álmunk,
Ha eljön, mind mellé állunk!

Egy embert küldj, kérünk Téged,
Ki önzetlen szolgálja néped,
Küld el őt, magyarok Istene,
Áldjuk Szent Neved!