Szabad Sólyom Nemzeti Blog

A magyarság megmaradására, a nemzeti öntudat felébresztésére irányuló gondolatok.

Idézetek bejegyzései

A gyáva faj, a törpe lelkek...
Nem tudják, amit mi tudunk.
Míg ők a tegnapot alusszák,
mi a holnap felé futunk.
Új hajnal ví a régi éjjel
s a ma küzdelmükből terem
és bármilyen sötét az éjjel,
a hajnalé a győzelem!

Nagy méret / Eredeti változat

Ki lelke mélyén ember és magyar:
Eszményeinknek képét festi rája,
S legyen bár sorsunk gyász vagy diadal,
A harcot érte hűséggel megállja!

 

Nagy méret

„Irtsd a gonoszt, a jót védd!

Szent célon függjön szíved, elméd!

Gyógyítgasd mély sebét fajodnak,

Küzdj, törj, áldozz és követni fognak!”

Herczeg Ferenc

„…Soha addig az ország nem látta még a kétes egzisztenciáknak olyan elszánt rohamát, mint aminőt gróf Károlyi vezetett a közélet magaslatai felé. Ezek az emberek Káro­lyival egyetemben a szabadságot csak az anarchia alakjában tudták megérteni. A törvényes rendet ostromolták és azt állították, hogy a zsarnokság ellen harcolnak. Porba gázolták Magyarország tekintélyét, és azt híresztelték, maguk talán el is hitték, hogy régi bálványokat döntögetnek.”

,,A nemzet méltósága egy degenerált hazardőr kezébe volt letéve… Utolsó kormányzói aktusa egy pusztuló ország fényében mutatja a pirománt. Károlyi március 22-i kiáltványával a nemzetet összekötözött kezekkel kiszolgáltatta a bolsevizmusnak. Egyszerűen kivégezte Magyarországot, amelyet nem tudott tovább a hatalmában tartani. Úgy bánt el az országgal, mint a huszár, ki agyonlövi kedves paripáját, hogy ne kerüljön az ellenség kezére.”

Károlyi Mihály

"Vegyenek el mindent, csak szabad sajtót adjanak,
s nemzetem szabadsága, boldogsága fölött
kétségbe nem esem."

"Az eltiport nemzet újjászületik,
de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás."

"Magyarországot a pokol kapui
sem fogják megdönteni."

Nagy méret

 

Nagy méret / más nézet

"A honszeretet anyaföldünkhöz vonzó édes, a lelkünkbe mélyen öntött aggodalom, a nemzet lehető legmagasabb emelődésének angyala, valódi erejének isteni védője, s a legszebb s a leghatalmasabb erények kútfeje."

 

Kormosan, de tiszta szívvel, 
A füst barna fiai 
Beköszönünk ma hozzátok, 
Házak boldog urai. 
És kivánunk, és ohajtunk 
Újnál újabb esztendőt, 
Szerencsével rakodottat, 
Nem is egyet, sem kettőt, 
Hanem igen, igen sokat, 
Annyit, mint a kis világ, 
Mennyi csillag van az égen, 
Régi fákon mennyi ág.

/Vörösmarty Mihály/

Nagy méret

Mennyi szájhős! mennyi lárma!
S egyre sűllyed a naszád;
Nem elég csak emlegetni:
Tudni is kell jól szeretni,
Tudni bölcsen a hazát.

/A régi panasz - 7. vsz. - 1877./

A kép forrása

A magyar nép 1956 gerinctörő veresége után hanyatt-homlok kimenekült nemzeti és politikai öntudatából. Azóta csak az alázatban, az önmérsékletben és a felejtésben gyakorolta magát. E népnek önbizalmat és a nyugodt előretekintés bátorságát adni, ennél ma nincs fontosabb.

Dr. Nagy Gergely fotója

Horthy Miklós 2012-es falinaptár rendelése itt

"Hírnév, kincs, dicsőség nem adhat földi boldogságot, önmagunkban kell azt keresnünk, a szív nyugalmában s az erkölcsi tiszta érzet ártatlan örömeiben."

Nagybányai Horthy Miklós 
III. elemi osztály /1876-77 tanév/

„A magyarságnak – tizenöt éve vallom – semmire sincs
nagyobb szüksége, mint hogy teste fölött ahhoz tartozó
magyar öntudatot hordjon.”

/Németh László: Kisebbségben 1939./

Nagy méret

Mindenható bírája az embereknek, s a megfoghatatlan nagy mindenségnek! Ámulattal és imádattal borulok le előtted, s csak gyöngeségemet, s szorongó szívem dobbanásait érzem.

Engedd megérlelnem magamban azt az erényt és tökéletességet, amelyet az ember minden fogyatkozása és tomboló szenvedélyei ellenére már itt a Földön elérhet.

Szabadíts meg lelkemet az előítéletektől, s töltsd meg szívemet véghetetlen béketűréssel és szeretettel az egész emberi nem iránt! Vess fátyolt elmúlt életemre, s engedd meg, hogy tapasztalataimból, élményeimből, hibáimból, s vétkeimből az, ami legüdvössebb lesz, háromolhassék Reám. Ámen!

Nagy méretű kép

"Mert éppen az adja meg a lét komolyságát, hogy egy olyan világban élsz, amelyben az a hang, amely az igazi útra hív, csak egészen halkan szól, ugyanakkor benned és körülötted ezernyi hangos szó mondja pontosan annak az ellenkezőjét."

"Percre se feledd, hogy testvéred
minden magyar, bárhol is éljen.
Összetartásban rejlik csak erő.
Más ember földjén nincs számodra hely.
Félvilágot is befuthatod,
más ember földjén testvértelen leszel,
s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot,
ha nemzetedről megfeledkezel!"

"... tudod valahogy így van ez: az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belőle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből? S ezért van az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dől. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot, és a helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma."

"Istennek semmi köze a házakhoz és az órabérekhez, az általad feltalált bombákhoz és drótsövényekhez, semmi köze ahhoz, hogy kapsz-e nyugdíjat, vagy sem, és hogy megtudsz-e élni abból a fizetésből, amit a többi ember ad Neked az önként magadra vállalt munkáért. Isten bele sem néz a számlakönyveidbe, nem törődik a gépeiddel, és talán azt sem tudja, hogy létezik az egyik vízcsepp milliomodik porszemén egy úgynevezett társadalmi rendszer, amit mesterségesen fölépítettél magadnak, és amivel most nem vagy megelégedve. Ő a csillagrendszerekkel és az ibolyák gyökerével törődik csupán."

"Testvér: valamit szeretnék mondani Neked. Ne hidd, hogy csúnya a világ, s az emberek rosszak. A világ szép s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami furcsa betegség, mely ragályos és időnként visszatér. Akár a pestis vagy a nátha. S olyankor elcsúfítja a világot maga körül.

A világot? A Te világodat.

De ne feledd el, hogy a Te világodon kívül van még egy másik világ is, és ez az igazi világ. Gyökered, vagyis jellemed, adottságaid, érzéseid és az a sok láthatatlan holmi, amit magadban hurcolsz egy életen át, ebből az igazi világból ered, és ahhoz a mesterséges másik világhoz, melyet magadnak csináltál, csak annyi köze van, mint a hóvirágnak az avarhoz, melyen átüti a fejét, midőn a földből előbúvik.

Ha felületesen megnézed, azt hiheted, hogy ez a penészszagú halott szőnyeg tartja a hóvirágot a hátán. Pedig nem így van. Előfordul, hogy erdőtűz támad, s az avar tüzet fog és elég. Elég a hóvirág is vele, az igaz. De jövő tavasszal előbúvik megint.

Miért? Mert gyökere mélyebben volt, mint a halott avar, a földben volt, az igazi földben.

Így van az veled is, testvér. Gyökered nem ebből a világból való, amit magad köré ácsoltál, és ha tűz támad, s rád dőlnek a kontár tákolmány romjai: Éned az ösztön gyökérszálainak nyomán visszamenekül az igazi világba, akár a hóvirág. Mert nincsen különbség közted s a hóvirágok között abban a világban."

"A szívem adnám oda hegedűnek,
A szívem, melyből bú és vágy zokog,
Lopjon szívedbe enyhe bánatot
És kósza vágyat, mely árván röpülget,
Hogy szűz álmodban, halkan, édesen,
Nem is sejtve, hogy könny az, amit ejtesz,
Álmodban, mit reggelre elfelejtesz,
Sirasd el az én züllött életem."


A teljes vers itt olvasható:
http://www.epa.hu/00000/00022/00108/03457.htm

 

"Az igazság nem emberi mérték, és így ne várd tőle, hogy emberi tulajdonsággá váljon. Igazság az, hogy élsz, és hogy jogod van élni, mert megszülettél. Hogy minden ember egyforma abban, hogy meztelenül jött ide, és meztelenül, egészen meztelenül tér vissza innen. Hogy aki jó, azt baj nem érheti, akármi is történjék vele: egyenesen járhat, és nyílt homlokkal nézhet szembe a világgal. Ezek az igazságok.

De nem feltétlen értékű igazság az, hogy tied a kabát, amit szekrényedben őrzöl. A gyapjú, amiből készült, a juhé volt. Te azt vallod, hogy igazságos úton lett a tied, de a juhnak erről bizonyára más véleménye van.

A valódi igazságban bízhatsz bátran, kára nem eshetik. Felkél a Nap, bármilyen sötét is legyen előtte az éjszaka.

Ha mégis látnod kell, hogy itt-ott, az emberi hangyaboly külön életében a rossz látszólag győz a jó felett: ne tévesszen meg a látszat. Kain sohasem győzte le Ábelt. Csak megölte.

Jusson eszedbe, hogy van egy jelvény, amit sokan hordanak, de kevesen értenek meg. Azt hirdeti, hogy sok idővel ezelőtt keresztre feszítettek Valakit, aki győzött az emberek fölött."

"... jogod van az élethez, éppen úgy, mint a pillangónak vagy a madárnak vagy a vaddisznónak. De semmivel sem több, mint ezeknek. Vagyis jogod van a magányhoz, az élelemhez, amit megszerzel magadnak fáradozás árán, a napsütéshez, az esőhöz és ahhoz, hogy dideregj a hóban, ha nincs meleg ruhád. Jogod van szabadon gondolkodni a világ dolgai fölött, szép és csúnya, jó és rossz között választani. Jogod van bátornak lenni és őszintének. Becsületesnek, igaznak. Jogod van békességben élni, és nyugalmasan várni a naplementét. Jogod van elnyomni magadban a gonosz indulataidat, és jogod van a tökéletesedés útját keresni, mely Istenhez vezet.

Ez a szabadság."

 

"Gazdag akarsz lenni? Gondolj a rigóra és az ősemberre! Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra, és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát, és jól alszik  benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, mit fölapríthasson. Aki el tudja tartani családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény.

Tanulj meg tehát örvendeni! És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni!"

 

"Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem.

Senki nem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, s nem szagolhatja büntetlenül a szép virágokat. Ember vagy, tehát ember módra és az emberek között kell élned.

Ember módra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled – feltűnés és hiú szerep nélkül – segíteni az embereknek.

Néha csak azzal, hogy nem hallgatod el az egyszerű igazságokat. Néha csak azzal, hogy nem mondod tovább, amit mások hazudnak. Néha csak azzal, hogy nem mondasz igent, mikor mindenki kiabál: „Igen, igen!”

Egy életen át, következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága, nagyobb hősiesség, mint alkalmilag hangosan és mellveregetve tiltakozni ellene."

 

„Magyarok vagyunk, magyarok maradunk, senki idegennek nem kívánjuk kárát, senki idegennel nincsen vesződésünk. Mindössze a magunk hazáját kívánjuk megőrizni és megtartani magyarnak, hogy fiaink és unokáink is élhessenek benne magyarul, s megélhessenek benne becsületes munka árán. Tisztességgel és békességben, az Úristen rendelése szerint.”

/Wass Albert/

"Ma a Kárpát-medencében a tudatos magyarság 1-2 millió emberből áll. Ennek az 1-2 millió embernek a feladata a magyarság megmentése."

 

"Mondja ki a magyar országgyűlés, mint nyolcmillió magyar szomjasan várt evangéliumát: hogy Magyarország teljes függetlenségét, önállóságát, egyéni alkotásának külön történelmi műhelyét minden körülmények közt megvédi.

Ez a magyar élet megmásíthatatlan örök alaptörvénye. Mondja ki, hogy a magyar föld minden röge, az egész Magyarország teste az egységes magyar Nemzet elidegeníthetetlen tulajdona.

Minden magán földbirtok csak örök bérlet a nemzethűség és a magyarság egyetemes érdekeinek feltétele alatt"

 

A FÉLELMET NE ISMERD,
BÁTOR LEGYÉL TESTVÉR!

PATTANJ FEL AZONNAL,
HOGYHA TÉRDRE ESNÉL!

FELEJTSD EL AZT A SZÓT:
MEGALKUVÁS

-ÉS LESZ ITT MÉG NAGY MAGYAR
ÖSSZEFOGÁS!

 

MIKOR TÜZET FOG A KŐ IS,
MÁR ELÉG LESZ EGY SZÓ IS,
HA OTT LESZEL A SORBAN,
ÉS SZÍVED VELÜNK DOBBAN,
ÚJRA FORRNI FOG A VÉRED,
MEGTÖRT HITED ÚJRA ÉLED,
FÁRADT LELKED ERŐRE KAP,
IGEN TESTVÉR, EZ AZ A NAP!

/Suttogó/

 

‎"Sehol annyi virág
és sehol annyi bánat.
Szeresd jobban, Uram,
az én szegény hazámat!"

Wass Albert

"Csüggedni, elgyengülni, széthúzni, kétségbeesni, elpártolni bűn. A jövőnek van szüksége ránk.
A szebb jövőnek, amelyre az életünket tettük."

 

/Kormorán: Ki szívét osztja szét/

Andrej Hlinka páter, a legnagyobb szlovák párt, a Szlovák Néppárt vezetője 1925. június 4-én a következőket mondta:

"Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt."

Vladimir Iljics Lenin:

"Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és mészárosok békéje... hallatlan béke, rabló béke... ez nem béke, ezek olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak."

 

 

André Tardieu, háromszoros francia miniszterelnök, a La paix című könyvében:

"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében."

 

 

Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első elnöke:

"Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között."

 

Lord Viscount Rothermere,             a Daily Mail kiadója és főszerkesztője, 1927. jún. 21-i számában megjelent  "Magyarország helye a nap alatt" című cikkében a következőket írta:

"Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket és nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak. Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád és ostoba trianoni szerződést."

 

 

Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében:

"Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába.

Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel...

Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.."

 

 

Herbert Henry Asquit, aki 8 évig volt angol miniszterelnök, 1925-ben:

"Ez a béke nem államférfiak munkája, hanem súlyos és végzetes tévedések eredménye."

 

 

Arthur Neville Chamberlain, angol miniszterelnök:

"A trianoni szerződés eredménye Európában nem béke, hanem az új háborútól való félelem."

 

 

Stanley Baldwin, angol miniszterelnök:

"Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg."

 

 

Lloyd George, angol miniszterelnök, 1929. október 7-én mondott beszédében:

"Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyaláson rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt."