Szabad Sólyom Nemzeti Blog

A magyarság megmaradására, a nemzeti öntudat felébresztésére irányuló gondolatok.

Mondák bejegyzései

Nagy méret

Magyarhon keleti gyepűire rátörő besenyőket szétverte a királyi sereg, s aki közülök életben maradt, az fogságba került.

István király tábori sátrában szemtől szembe álltak egymással, az őszülő uralkodó és a fiatal besenyő vezér. István király örömmel legeltette szemét Tonuzoba büszke tartású alakján, nemes fiatal arcán. Szomorúság töltötte el, hogy az ő tulajdon egyetlen fia nem hason- lított ehhez az előtte álló, bátor, fiatal hőshöz.

De ezen már nem tudott segíteni. Az idegen papok bűne volt, akik sápadt szerzetest neveltek, s nem vezért a trónörökösből.

Elolvasom »

A német és a bizánci császár szövetkezett a magyarok ellen, de nem sok sikerrel, mert a Német Birodalomban belháborúk robbantak ki. Ezt kellett előbb a német császárnak megfékeznie. A támadók nem voltak elég erősek, ezért váraikba menekültek. Hirnököket küldtek a magyarokhoz, hogy támadják meg a német császárt. Így a magyar sereg elindult Kr. u. 955-ben a németek ellen Lehel (Léhl) és Bulcsú vezérlete alatt.

Minden útjukba kerülő várat, falut felgyújtottak. Végül a királyhű Augsburg várához értek. Nem tudták bevenni. Ullrik püspök követeket küldött Konrád császárhoz, hogy védje meg őket. A császár gyorsan közbelépett. Két oldalról körbevette hadaival a magyarokat, harmadik oldalról pedig a Lech folyó állta el az útjukat. Közelharcra került sor, amiben a magyarok nagy részét megölték, vagy fogságba ejtették.

A két vezér, Lehel és Bulcsú is fogságba került. Amikor a császár elé vitték őket, Konrád halálra ítélte őket.

- Válassz magadnak olyan halált, amilyent akarsz – mondta a császár.

Lehel ekkor így szólt:

- Adjátok ide a kürtömet! Ha belefújtam, majd felelek.

A kürtjét meg is kapta Lehel, s amikor készült a fújásra, a császár közelébe lépett és homlokon vágta. Olyan erővel, hogy a kürt eltörött és a császár meghalt.

Így szólt ekkor Lehel a holt Konrádhoz:

- Előttem jársz, és szolgám leszel a másvilágon!

A két vezért eztán Regensburgban felakasztották.

 

 

Nagy méret

Erdőelvében áldozták fel Álmost, itt telepedtek le a magyarok. Árpád, Álmos fia volt a vezérük. Megtudták, hogy Pannónia nagyon jó föld, folyója, a Duna jóízű. Elhatározták, hogy követüket elküldik, ismerje meg a vidéket. Husid, a követ megérkezve látta, hogy a föld termékeny, a folyó vize édes és sok a legelő. El is ment a tartomány urához, Szvatoplukhoz, hogy az ő népe megtelepedne itt. A fejedelem szívesen fogadta őket, azt hitte, földművesek jöttek. A követ visszatérve a magyarokhoz vitt magával vizet, füvet és földet. A hét vezérnek minden nagyon tetszett, ezért küldtek Szvatopluknak egy fehér lovat, aranykantárral és aranynyereggel. A követ füvet, vizet és földet kért az ajándékért cserébe, amit meg is kaptak. Ezután Árpád népével bejött Pannóniába, de nem mint vendég. Ismét követet küldtek a fejedelemhez, hogy az hagyja el népével a földet, amit a magyarok megvettek a lóért, a füvet a kantárért és a vizet a nyeregért.

Szvatopluk erre így rendelkezett:

- A lovat leüssék, kantárszárát a mezőre kivessék, nyergét a Dunába bedobják!

A követ így válaszolt:

- A lóval csak a mi ebeinket táplálod, a kantárt a mi kaszálóink találják meg, és a nyerget is a mi halászaink fogják ki!

Szvatopluk összegyűjtötte a magyarok ellen a seregét, de nem tudta legyőzni őket.

A magyarok vezére mindig a népe előtt ment, ha mentek valahová, visszatérve pedig az utolsó volt. Árpád így először lépett Pannónia földjére, majd vizet merítve a folyóból, népével háromszor esküdött Istenre. Először Nyék környékén telepedett le, ahol később István királyunk megalapította Fehérvárt.

Kr. u. 819-ben Ügyek (Ügyek fia Előd) volt Szkítia vezére. Feleségétől, Emesétől született Álmos nevű fia. Három hipotézis létezik Álmos nevének eredetére:

• Anyjának álmában látomása volt, melyben őt egy turulmadár teherbe ejtette. Méhéből forrás fakad, és ágyékából királyok származnak, akik nem saját hazájukban sokasodnak el. Mivel fia születését álom jelezte, Álmosnak nevezték el a gyermeket.

• Az álmos szó latinul szentet jelent, mivel az ő utód- jai szentek lettek.

• Mások szerint álmos török szó, ami birodalom- szerzést, vételt jelent, és Álmos innen kapta a nevét.

Később feleségül vette az egyik nemes vezér lányát, akitől Árpád nevű fia született. Álmos kegyes, bőkezű, derék katona volt. Magas termetével kiemelkedett a többiek közül, barna szemű, nagy kezű volt. Hazájuk (korabeli nyelven Dentumoger) elnépesedett, ezért a magyarok hét vezére úgy döntött, hogy új hazát keresnek. Pannóniát választották, Atilla király földjét. Hadakozásaik során már jártak itt, és tudták, hogy nagyrészt lakatlan vidék. Vezérre volt szükségük, Álmosra esett a választásuk.

Szövetségüket vérszerződéssel pecsételték meg.


Kr. u. 884-ben Álmos vezérlete alatt indultak el. Pusztákon, folyókon mentek keresztül, vadásztak, halásztak. Szusztálban, egy orosz tartományban megte- lepedtek egy időre, majd egy másik tartományba mentek. Itt nem maradhattak, mert sasok támadták meg őket, akik minden állatukat elragadták. De van egy másik elképzelés is. E szerint a magyarok (vagy türkök) Etelközben telepedtek le, a kazárokkal egyesültek. Ekkor Álmos helyett annak fiát, Árpádot választották vezérnek, mert ő rátermettebb lett, mint apja.

Kr. u. 894-ben Leó, római császár megbízásából a magyarok megtámadták a bolgárokat. Ennek végered- ménye az lett, hogy a bolgár Simeon, az uralkodó, kiegyezett Leóval. Azonban ő bosszúból a besenyőket kérte meg, hogy kergessék el a magyarokat. Éppen akkor támadtak, amikor Árpád és fia, Levente vezérlete alatt a magyarok Pannóniába mentek hadjáratra. A besenyők az itt maradt türköket kirabolták és elkergették. Így telepedtek le Pannóniában.

Az öreg Álmos nem léphetett be Pannóniába a besenyő támadás miatt. Feláldozták még azelőtt, hogy elérték volna későbbi hazájukat, Erdőelvében.

Nagy méret