Szabad Sólyom Nemzeti Blog

A magyarság megmaradására, a nemzeti öntudat felébresztésére irányuló gondolatok.

Pokolgép dalok bejegyzései

Puszták ősi vadvirága,
Kiirtják a magyar fajtád,
Csak magad maradtál,
Betakar a sötét sár.

Magjaidat messze szórtad,
S az idegen föld befogadta.
Gyenge sarjad ott talált hazát,
Bús magányban, beolvadva.

Most szaggatnak, tépnek,
Két marokkal, idegen népek.
Tápláld a jövőt, tápláld a múltat,
Míg gyökered el nem sorvad!

Állj ellen tűznek és jégnek,
Tarts ki úgy is, ha nincs vigasz,
Ha föld és víz sem jut néked,
Ha torkod fojtja is a gaz!

 

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se', hol
Meghúzhatnók magunk.

Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kinoz kegyetlenül;

S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.

Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor...
De szabadok vagyunk!

 

"Magyarul olvasok, beszélek
Kevesen értik belül mit érzek
Hiénák közt űzött farkasként
Ne üss, ne rúgj, ne marj belém!

Piros a vérem, zöld a fű
Fekete ruhában ma minden szűz
Hamis próféták bűneiért
Ne üss, ne rúgj, ne marj belém!"