Szabad Sólyom Nemzeti Blog

A magyarság megmaradására, a nemzeti öntudat felébresztésére irányuló gondolatok.

megemlékezés bejegyzései

Nagy méret

Az ünnepi megemlékezés 9:55-ig tart. Beszédet mond:

• Dr. Nagy Gergely, önkormányzati képviselő
  
• Szabó Róbert, a Wass Albert Szövetség tagja

A megemlékezés után a Jobbik győri szervezete tiszteletét teszi a 10:00 órakor kezdődő városi rendezvényen is, ahol szintén koszorúzni fognak.

Adjon az Isten szebb magyar jövendőt!

"Minden idős,
S minden gyermek,
Kit felkarol e nemzet -  
Jöjjetek el, s áldozzatok,
Dicső, fényes emlékeknek!"

/Rizsányi Attila/

Piros orrú,
Csepp tekergő
Még csak kettő,
A kis didergő

Kezében mécses,
Szemében fények
Halkan lépdes,
A hősi emlékhez

Ő, a legkisebb,
A legnagyobb ígéret,
Amit nékünk,
A jövő ígérhet.

Eltereli csendben,
A háború árnyát
Elhelyezi gondosan,
A szeretet lángját

2012. január 13-án, pénteken 18:00 órakor,
Győrben, a Hősök terén (Radó sétányon)

a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg 1943. évi doni hadműveleteinek 69. évfordulója alkalmából, a Jobbik győri alapszervezete, a Horthy Miklós Történelmi Társaság, és a Hun-Kör győri szervezet megemlékezést tart.

Emlékezzünk együtt bátor katonáinkra!

Tiszteletünk jeléül hozzunk koszorút, virágot, vagy zárt mécsest a megemlékezés helyszínére.

Nagy méret

"Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad,
annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe."

Babits Mihály

Az elszabotált, elárult rendszerváltás áldozata volt Csengey Dénes.

Bevezetőként tőle idézek egy gondolatot: „A magyar nép 1956 gerinctörő veresége után hanyatt-homlok kimenekült nemzeti és politikai öntudatából. Azóta csak az alázatban, az önmérsékletben és a felejtésben gyakorolta magát. E népnek önbizalmat és a nyugodt előretekintés bátorságát adni, ennél ma nincs fontosabb.”

Mondta ezt több mint 20 évvel ezelőtt, de ma talán még időszerűbb, mint akkor volt.

Elolvasom »

2011. június 3-án, pénteken 17 órakor 
az Országzászló emlékműnél megemlékezés lesz,
a trianoni békediktátum aláírásának 91. évfordulóján.

Köszöntőt mond: Fehér Imre,
a Történelmi Vitézi Rend területi székkapitánya

A megemlékezés szónoka: 
Koltay Gábor filmrendező

Közreműködik: Dr. Szabó János - tárogatón
és a Talpasok kara

 

A rendezvény fotógalériája az alábbi linken megtekinthető:
https://picasaweb.google.com/solyom79/MegemlekezesGyor20110331?feat=directlink

A Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület Győr töröktől való visszafoglalásának 413. évfordulóján megemlékezést tart 2011. március 31-én, csütörtökön 18 órakor a Püspökség Apor termében (Győr, Káptalan domb 5/b)

Elolvasom »

A rendezvényen készített fotóim megtekinthetők az alábbi linken:

https://picasaweb.google.com/solyom79/JobbikMegemlekezesGyor20110315?feat=directlink

Szeretettel meghívom Önt és Családját, az immár hagyománnyá vált március 15-ei megemlékezésre és koszorúzásra. 

Helyszín: Győr, Petőfi szobor
Kezdés: 9 óra

Kérem értesítse ismerőseit is, hogy minél többen alkothassunk nemzeti egységet!

 

2011. január 14-én, a Don-kanyarban elesett harcosok emlékének szentelt rendezvény Győrben, a Hősök terén (Radó-sziget), a Hősi emlékműnél lesz.

A megemlékezés 18:00 órakor kezdődik. Fáklyát, fedeles mécsest aki tud, hozzon magával. Virág és koszorú elhelyezésére is lesz lehetőség.

 

 

 

 

Dr. Nagy Gergely kiváló írásait rendszeresen igyekszem megosztani az arra fogékony, értő és érző, nemzetben gondolkodó olvasóimmal. Gergely ezúttal a 2004. december 5.-ei gyalázatos népszavazásra vissza- gondolva jegyezte le fájdalmas, de őszinte gondolatait. Az alábbi beszédet 2010. december 5-én este hallgathatta a győri radikális oldal kemény magja. Aki a zord hideg miatt elmulasztotta a nagyszerű szónok beszédét, az most az alábbi sorokat végig olvasva ott találhatja magát a hóval borított Országzászló Emlékműnél, fagyos széltől lobogó zászlók alatt, az esti fények és mécsesek homályában:

"Adjon Isten jó estét minden jóakaratú embernek, és főleg azoknak, akik ma este itt vannak velünk, mert úgy érzik, hogy itt a helyük.

2004. december 5-re emlékezünk. Arra a napra, amikor a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáról szavazott a csonkaországi magyar nép. Az a nép, mely az elmúlt száz év világháborús viharai, országcsonkításai után abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a csonka Magyarország határain belül élhet.

A népszavazást az összmagyarság legátfogóbb szervezete, a Patrubány Miklós elnöksége alatt működő Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, mivel a magyar kormá- nyoknak 1990 óta nem volt erre se valós szándéka, se kellő akarata, se ideje. Az a Világszövetség, melytől az előző Orbán kormány egyoldalú döntéssel megvonta az állami támogatást, mert nem az ő emberük lett a szövetség elnöke. Szörnyű és elfogadhatatlan, hogy a mai napig állami támogatás nélkül működik a Magyarok Világszövetsége Magyarországon!

Hosszú, lélekőrlő jogi küzdelmek után jutottunk el oda, hogy egyáltalán megkezdhettük a népszavazás kiírásához szüksé- ges aláírások gyűjtését. Emlékszem erre az időre. Magam is sokat gyűjtöttem. A legmegdöbbentőbb tapasztalatom az volt, hogy Erdélyből áttelepült magyarok közül is volt, aki megtagadta az aláírást! Mutatta ez is, hogy milyen mélyre süllyedtünk, s hogy mennyire félve kell az eredményre várnunk.

Az akkori kormánypártok, az mszp (maradék szovjet párt Világhy Jóska bácsi szavaival) és az szdsz mindent bevetett a nem szavazatok mellett.

A csonka országi magyarok létbiztonsága elvesztésének rémével kampányoltak. 23 millió román hazánkba özönlésével fenyegettek, hogy elvész a nyugdíj- és az egészségügyi ellátás biztonsága.

Azért kampányoltak, hogy tagadjuk meg saját testvéreinket! Azért kampányoltak, hogy legyünk árulók! Nem tudom, van-e még ország ezen a világon, ahol hasonló hazaárulást büntetlenül el lehet követni. Olyan ez, mintha az egyik kéz megtagadná a másikat, a fej a kezet vagy a lábat. Öncsonkításra, áttételesen öngyilkosságra buzdították a magyar népet! És sajnos sikeresen, a legaljasabb eszközöktől sem visszariadva. És, mint ezt 6 év távlatából látjuk, máig ott ülnek az Ország Templomában és támadnak, fenyegetnek, gyalázkodnak. (Az szdsz is ott van LMP néven.) És ezt a 2/3-os országgyűlési többség birtokában eltűri a Fidesz. Csak az ő vezetőik tudják ennek okát, melyet még eddig sikerült jól eltitkolniuk, de előbb-utóbb úgyis kiderül.

Visszatérve a népszavazást megelőző kampányhoz.

Bár a kezdeményezés a Magyarok Világszövetségéjé volt, a fenti okok miatt velük ellenséges Fidesz nagy nehezen és félszívvel, de mégis az igenek mellé állt. Félszívvel, mert ha minden tőlük telhetőt őszintén, kemény elhatározással megtettek volna, akkor lehet, hogy máshogy alakul a végeredmény. Lelkük rajta!

Az eredmény, mint tudjuk, az lett, hogy mivel az 50%-ot nem érte el a szavazók aránya, a népszavazás így érvénytelen lett.

A rettenetes csalódást némiképp enyhítette, hogy az igenek voltak többségben. Azt is tudjuk, hogy nagyon sok helyen a korrupt szavazóköri biztosok egyszerűen fölcserélték az igen és nem szavazatok számát, hogy a nemek többségét hozzák ki eredményként. Ennek se lett semmi következménye.

A kudarcot harmadik, immár lelki Trianonként élte meg a magyar szívű magyarság határokon innen és túl. Olyan pofon volt ez, melyet soha nem fogunk elfelejteni. Ezért vagyunk itt most is. És a bűnösök soha nem nyugodhatnak, mert egyszer eljön az igazság napja és akkor jaj lesz nekik!

2010 decembere van. A mostani kormány a Jobbik támogatásával meghozta azt az állampolgársági törvényt, melyet 1990-ben kellett volna. 2011. januárjától indulnak az állampolgárságot visszaadó eljárások. Tudjuk, hogy a határon túli irodákban már most, hónapokkal előre lefoglaltak minden időt a magyar állampolgárságot igénylő külhoni magyar testvéreink. Sajnos még nem világos, hogy szavazati jogot is kapnak-e a bejelentett csonka országi címmel nem rendelkező honfitársaink. Mindent meg kell tennünk azért, hogy ők is szavazhassanak. Mert ők is ugyanolyan magyarok, mint mi vagyunk, mert együvé tartozunk, egy a múltunk, a nyelvünk, a hagyatékunk, a sorsunk. Mert élő igazság az, hogy EGY A NEMZET!

Csak azért is EGY A NEMZET! És mert "Túlélő hangyák nincsenek, csupán túlélő hangyabolyok vannak!" És mert Márai Sándort idézve: "Aki nem támad, aki csak védekezik, az már nem él, csak létezik."

Adjon Isten szebb jövőt minden igaz magyar szívű magyarnak!"

 

 

 

"...Szép arcát gyengéd nap csókolja,
Hozzáhajol az erdő lombja.
Szél szelíd szava búcsúztatja,
Felkészíti az útra,

Ahonnan senki soha
Nem küld jelet, nem tér vissza.
Hiába várom,
Tudom, örök a hosszú álom..."

Paksi Endre

 

 

 

 

2010. november 4-én 17.00-kor az Országzászlónál (Bisinger sétány) csendes megemlékezés lesz. A rendezők kérése minden részt venni szándékozó felé a megemlékezés csendes, ünnepélyes hangulatával való azonosulás, a hangos megnyilatkozások mellőzése. A rendezvény pártok feletti, így a párt zászlókat, önkény- uralmi jelképeket szintén kérik mellőzni. Viszont aki tud, magyar, vagy történelmi magyar zászlót hozzon magával, kifejezve ezzel nemzeti összetartozásunkat.

A megemlékezés célja a Magyar Életfa és az Országzászló 2008. évi alkotóinak emléket állító tábla emlékmű felavatása a nemzetünket súlytó „harmadik Trianon” napján.

A megemlékezés műsorának programja:

Himnusz közös eléneklése, köszöntő, Fehérné Markó Kamilla Országzászló Bizottság tagjának megemlékező beszéde, Csikós Dániel bibliai idézet felolvasása, Pannon Kvartett és Barátai énekszám előadása, Szabó Gyula Arrabona VE alelnökének megemlékező beszéde, Fehér Imre Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület elnöke verset szaval, Az Egyház jelenlévő képviselője megáldja az alkotásokat, Szózat és a Magyar Hiszekegy közös eléneklése.

17.35 rendezvény zárása közös gyertyagyújtással. (Gyertyagyújtási szándék esetén gyertyát, vagy mécsest mindenki hozzon magával.)

 

 

 

Kedves olvasó!

Az avatás 2010. júniusban nagy sikerrel lezajlott! Sikerült néhány fotót készítenem az eseményről, melyeket szívesen megosztanék Veled.

Kérlek kattints a következő linkre:

http://s79.freeblog.hu/archives/2010/08/29/Hsi_emlkm_avats_Gyr_-_fotk/

 

Az emlékmű avatás beharangozója így nézett ki: 

 

„…Ez az alkotás mindegyikünk kegyeletes érzését egyformán őrzi, a márvány, amely mindannyiunk fájdalmának, mindannyiunk büszkeségének kőben maradt örök hirdetője…”

(Späth Gyula győri polg.mester 1938.)

 

A Hősök terén (Győr, Radó sziget ) a felújított I. Világháborús Hősi-emlékmű avatása és Hősök-napi megemlékezés lesz!

Az új és végleges időpont: 2010. június 30. (szerda) 21.30 óra. Minden más változatlan:

 Köszöntőt mond: FEHÉR IMRE nyá. határőr őrnagy, a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület elnöke

Avató beszédet mond: DR. OTTÓFI RUDOLF alpolgármester

Ünnepi beszédet mond: V.L. ERDŐS LÁSZLÓ nyá. honvéd ezredes

Ökumenikus imát mond: CSORBA JÁNOS ev. lelkész, DR. GALAVITS JÓZSEF rk. városplébános, LENTULAI ATTILA ref. esperes

Közreműködik: Balogh Eszter – ének, dr. Szabó János – tárogató

Rába Koncert Fúvószenekar Pannon Kvartett és Barátai, Talpasok kara, a Történelmi Vitézi Rend és a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület díszalegységei

72 év után újra fellobban az obeliszk tetején az örökláng!

 

Győr város I. világháborús hősi emlékműje

Győr egyik legcsodásabb helyén, a Radó-szigeten, a Rába kettős híd átvezető útjának déli oldalán található a I. világháborús hősi emlékmű, mely Horvay János szobrászművész 1936-os alkotása.

Nem az volt a célom ezzel a bloggal, (ami valójában nem is blog, inkább az értékes olvasmányok összegyűjtése) hogy a napi aktualitásokra hívjam fel a figyelmet. Sajnos arra egy emberként kevés az időm. A célom ugyebár a megmaradásunk és a tisztán látó nemzeti öntudat felkeltése. Azonban egy jóbarátom, Polczer Ferenc lelkesítése folytán aktuális dolgokkal is színesítem a gyűjteményt. Ezek az írások is megmaradásunkat segítik - hogy mi, MAGUNKFAJTÁK megmaradjunk őszinte és tiszta szívű hazafiaknak. Elnyomva és kirekesztve, megbélyegezve,   de BÜSZKÉN VÁLLALVA küldetésünket!

 

Alul láthattok két linket, mely alapján írom most e sorokat. Melyek rávilágítanak arra, hogy a kommunista rémálom utáni ébredés után sem pihenhetjük ki e zord éveket. Az új ország, Orbánia egyelőre nem a fizikai pofonok földje. Ezek a lelkünket érő ütések talán még rosszabbak, mert alattomosak, álnemzeti jótevés álcájában támadva próbálják céljukat elérni...

 Várpalotán, Győrben, ... ÜNNEPLIK Trianont. A "Nemzeti Vágta" (vagy inkább a nemzet megvágása...) után új show-ban lehet részünk, ez a Trianon Show! Kicsit a Coca-Cola reklámfilmje ugrik be erről, mikor folyamatosan azt lökik az agyunkba, hogy: "ünnepelj ma velünk, ünnepelj ma velünk...!"

Ezek a narancsbőrös múltrablók most szagot fogtak, mert a szél most másfelől fúj. Most már nem ciki Trianonra emlékezni. Most az a ciki, ha nem ezt teszik. Na meg persze vissza kéne már csalogatni a jobbikos szavazókat (amelyik nem lát át a szitán). S persze el kellene lehetetleníteni a jobbikos megemlékezéseket is. Szánalmas, hogy Győr "lóugró" (Borkai) polgármestere 2008-ban ki sem szagolt az Országzászló Emlékmű felavatására, most meg ő az, aki a legnagyobb pompában, amolyan gesztis show-elemekkel ünnepli majd a nagy napot, elvéve a lehetőséget a NE-felejcs Polgári Egyesülettől, akik évtized óta rendezik a megemlékezést - hagyományosan ugyanakkor, ugyanott...!

Köszönöm, de ezen a napon sem a színház, sem az egész cirkusz nem érdekel. Ezen a napon gyászolni szeretnék.

A múltat.

S nem szeretném gyászolni a szebb jövőt...!

  

 

A  „NE-felejcs” Polgári Egyesület nyilatkozata a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulója kapcsán

A „NE-felejcs” Polgári Egyesület nagy örömmel vette, hogy végre törvényjavaslat született, miszerint az új parlamenti többség a Nemzeti Összetartozás Napjává kívánja nyilvánítani a gyalázatos trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját. Az is örömteli, hogy végre a 90. évfordulón  a győri városvezetés először, de tart megemlékezést az Országzászló emlékműnél.

Köztudott, hogy az Egyesület 2005. június 4-óta minden évben az Országzászló emlékmű helyén, hagyományosan megrendezte a megemlékezést., akkor is, amikor még nem volt „sikk” odajönni, emlékezni, amikor még másoknak nem jutott eszébe.
Ugyancsak 2005. jún. 4-én kezdte meg az Egyesület az aláírásgyűjtést az Országzászló emlékmű visszaállításáért ezen a rendezvényen. Sok harc, gátlástalan rosszindulat stb. közepette mégis felépült az Országzászló.

A „NE-felejcs” Polgári Egyesület a határokon is átívelő nemzetegyesítést, a magyar-magyar  összefogást, az összmagyarságban való gondolkodást, a széles körű nemzeti összefogást  tartotta és tartja a legfontosabbnak, ez  hazafias kötelessége. Pontosan az Országzászló emlékművek jelképezik ezt a szimbólikus kézfogást, ezt a nemzeti összetartozást. Éppen ezért felülemelkedve mindenféle piti averzión, „betartáson”stb. Egyesületünk nem hajlandó mások holmi kicsinyes érdekei, és hatalmi gőgje miatt a győri polgárokat megosztani, nem akarja, hogy választani kelljen a rendezvények között és LEMOND a hagyományos trianoni megemlékezéséről.

Azonban azt elvárta volna, hogy az illetékesek időben tájékoztatják azokat, akik hagyományosan, 6 éve itt tartják a megemlékezéseiket, akik már rendőrségi engedélyt is kaptak, stb.. hogy milyen terveik vannak, s nem csalafinta módon egy évvel korábban lefoglalni a területet, s valamilyen pártrendezvény koszorúzását bejelenteni. Sajnos nem tartották fontosnak – ahogy eddig más ügyekben sem - a civil szervezettel való kommunikálást.   Mindebből az következik, úgy tűnik, hogy - egyesek szerint - a „NE-felejcs” Polgári Egyesületnek nincs helye az Országzászlónál!

Azonban mégis újfent örül Egyesületünk annak, hogy e nagy választási győzelem után végre – a hírek szerint - a győriek polgármesterüket is láthatják majd az Országzászlónál jún. 4-én az ún. önkormányzati rendezvényen. Sajnos – annak ellenére, hogy nem vitatjuk a városvezetés és a Fidesz-KDNP frakció érdemeit az emlékmű felállításban - az avató ünnepségen 2008-ban cca.5000 ember hiába várta.  Elfogadható magyarázat híján nagyon sokan csalódtak benne.
Egyesületünk ezúttal is sajnálja, hogy a nemzettestvéreink „lelki trianonja” okán 6 éve elindult összmagyar Nemzeti Feltámadási Menetet városvezetőink évek óta – idén is – negligálták.
Vajon egyeseknél mitől, milyen politikai „szelektől” függ az ún. „lelki kézfogás” határon túli testvéreinkkel, amely pl. ilyen megemlékezésekben, rendezvényekben, külsőségekben is megnyilvánul ?

 

A „NE-felejcs” Polgári Egyesület azonban méltó módon emlékezik a 90. évvel ezelőtti szégyenletes országcsonkításra, s természetesen 2010. június 4-én 18 órakor bemutatja Koltay Gábor: Vérző Magyarország c. filmjét a Petőfi Sándor Művelődési Házban, ahová minden jó érzésű magyar polgárt elvár.

Fehérné Markó Kamilla, az Egyesület Elnöke

Győr, 2010. május 27.

2010. június 4-én, 18 órakor  dunántúli ősbemutató:

Koltay Gábor: Vérző Magyarország

c. filmje (a TRIANON film folytatása!) a Petőfi Sándor Művelődési Házban. A vetítésen jelen lesz a rendező, Koltay Gábor.

Belépődíj: 1200 Ft. A jegyek korlátozott számban rendelhetők a 30/452-8512-es telefonon. Érdemes időben megvásárolni a jegyeket a fokozott érdeklődés miatt!

Vérző Magyarország

színes, magyar dokumentumfilm, 2010
A rendező, Koltay Gábor ismertetője a dokumentumfilmről:

"Kilencven éve, 1920. június 4-én írták alá a Magyarország XX. századi történelmét alapvetően meghatározó trianoni békediktátumot.

Az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer, s ezen belül a nekünk legfájóbb trianoni döntések következtében elveszítettük országunk területének több mint kétharmadát, 3,5 millió, magát magyarnak valló országlakost és nagyrészt mindazt, amit a Kárpát-medencében történő végleges megtelepedésünk óta eleink felhalmoztak.

Mégis, a 20-as éveket követő példátlan intenzitású és sikeres nemzetépítés eredményeként ez a halálraítélt ország a 30-as évek közepére a közepesen fejlett európai országok élvonalába emelkedett. Bámulatos történelmi tett, amely szüleink, nagyszüleink, a fiatalabbak esetében a dédszülők, tehát őseink élni akarását, tehetségét, tudását, szívósságát, kitartását és mindenekelőtt az ehhez erőt adó, mély hitből fakadó rendíthetetlen nemzettudatát dicséri.

Az újabb gyújtóanyagot Európa történelmébe szándékosan elhelyező, ezért rövid időn belül ismételten súlyos feszültségeket gerjesztő, azaz végzetesen elhibázott Versailles-i békerendszer alapvető oka volt a második világháború előidézésének. Mi, magyarok a trianoni békediktátum okán kerültünk egyre inkább német befolyási övezetbe, hogy aztán a világégést lezáró és az 1920-as döntéseket megerősítő párizsi békeszerződés (1947) a magyarság sorsát a XX. században és még azt követően is hosszú időre meghatározza.

A nagyhatalmak egyetértésével szovjet befolyási övezetbe kerültünk, s így ma Magyarország fél évszázados megkésettséggel a háta mögött igyekszik felzárkózni a szerencsésebb történelmű nyugati országokhoz. Mai gondjaink, társadalmi feszültségeink nagyrészt Trianonhoz vezethetők vissza. Ezért is kell folyamatosan kutatnunk a Trianonhoz vezető kül- és belföldi okokat, benne a XIX. század végétől eredeztethető saját mulasztásainkat és vétkeinket, s ezzel együtt a mindmáig "velünk élő" trianoni problémák gyökereit.A Vérző Magyarország - ahogy Kosztolányi Dezső nevezte hazáját -, megcsonkítva, megalázva kénytelen volt tudomásul venni, hogy szinte elölről kell kezdenie a társadalmi építkezést. A tőle kölcsönzött címválasztással arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk: a magyar szellemi élet, a mindenkori magyar társadalom hogyan próbálta feldolgozni a feldolgozhatatlant.

Filmösszeállításunk emlékezés, de egyben tisztelgés is az ősök példamutatása előtt, akik - lelkük mélyén ma már nehezen elképzelhető fájdalommal, de - mélyen átélt hittel és akarattal vállalkoztak a lehetetlenre, a szakadék mélyéről történő felkapaszkodásra. Ugyanakkor fel szeretnénk mutatni, hogy a XX. század végétől, egy alapjaiban megváltozott társadalmi, politikai közegben milyen lehetőségek vannak a Közép-Európában szétszóródott magyarság millióinak határokon átívelő újraegyesítésére.

Erre a feladatra figyelmeztet örök mementóként a golyók által meggyalázott Trianon-kereszt, amely Kőszeg határában 1990 előtt a lőgyakorlatok cinikus célpontjaként szolgált.

A filmben közismert színészek, énekesek, valamint a jellegzetesen magyar életérzést kifejező Kormorán együttes közreműködésével, klasszikus és kortárs költők, írók, közéleti személyiségek gondolatait tolmácsoljuk.

Nemeskürty István Mi történt velünk című könyvében idézi a közelmúltból azt a magyar politikai vezetőt, aki felszólította népét: "Tanuljunk meg kicsinyek lenni." Erre a Tanár úr válasza: "Csakhogy mi nem kicsinyek vagyunk. Hanem csonkák! Ne tűrjük, hogy tovább csonkítsanak. Merjünk nagyok lenni!"